Ne akard, hogy meghatározzam, mi az identitás. Biztosan hosszú lenne és pontatlan. Röviden azt mondanám: a fenti kérdésre adott válasz. Ehhez képest elég fontos ahhoz, hogy egy életen át keressük. 15 éve, amikor az első – saját nevemen megjelent – kötetemet írtam, még azon rágódtam, hogy identitásunkból mennyit kapunk készen, és mennyit választhatunk szabadon. S hogy a mérleg egyre inkább az utóbbi felé billen. Egykor talán egyszerűbb volt. Beleszülettél egy közösségbe adott körülmények közé, és nagyjából meg is volt a válasz. Ha nem fogadtad el, keményen meg kellett dolgoznod a másfajta identitásért. És akár bele is bukhattál. Patkányból séffé válni nem könnyű.

Később már az foglalkoztatott, miként használja fel/ki a marketing, hogy állandóan keressük az identitásunkat. Legutóbb pedig az, hogyan is állunk a biológiai/társadalmi illetve a választott nem kérdésével. Azért nem használom a ’gender’ szót, mert a hatalomipar szitokszóvá tette, így aztán nem is tudunk róla értelmesen beszélgetni. Pedig kellene. Ha még lehet. Ha arra számítasz, hogy most heves rohamot indítok a „buzigyógyítók” és „csíramentesítők” ellen, csalódni fogsz. A zavarba ejtő hír most ugyanis a végtelenül nyitott Kanadából érkezett. Abból az országból, ahol a genderkifejezés és a genderidentitás törvény szerint alapvető emberi jognak számít. Egy egyetemi tanársegéd az óráján bemutatott egy felvételt, amelyen két professzor a gendersemleges névmásokról vitatkozik. Mármint arról, hogy hogy hivatkozhatunk-e valakire nő- illetve hímnemű személyes névmással, ha az nem egyezik meg az általa választott nemével. De a lényeg most jön: az egyetem megtámadta a tanársegédet, hogy mérgező környezetet teremtett a videóval – az LGBTTTQQIAA + PAGBGP vagy ki tudja, milyen identitású hallgatók számára. Mert nem határolódott el attól a vitapartnertől, aki nem fogadja el, hogy mindenkire a maga választotta személyes névmással kell hivatkozni. Ja, még azt is hozzátette, hogy a 18 éves egyetemi hallgatók még nem érettek ilyen viták befogadására.

Hogy mikor válik vitára éretté egy felnőtt, aki munkát vállalhat, utódokat hozhat létre és még szavazati joga is van? Gondolom, erről is vitatkozhatnánk, de én inkább arra hajlok, hogy a viták befogadását, sőt a vitában való részvételt nem kellene korhatárhoz kötni. Ha viszont valaki úgy vált egyetemi polgárrá, hogy addig nem sikerült vitára éretté válnia, akkor valami nem stimmel az egyetemmel. Meg az eltelt 18 évvel. És még az is lehetséges, hogy az egyetem vezetésével nincs minden rendben. (Amúgy meg áldassék a magyar nyelv, amely nem kényszerít bennünket hasonló problémák kezelésre.)

De érzed, ugye, hogy ez pusztán nyelvi probléma? A nyugati kultúrák számára a 21. században természetes a választott identitás. Az, hogy mit eszel, mit viselsz, kivel barátkozol, milyen fajta művészetet fogyasztasz, kinek szurkolsz, milyen történelmi múltat vállalsz, milyen vallási közösséghez tartozol stb. De az már nem olyan magától értetődő, hogyan juttatod ezt érvényre. Mit várhatsz el a más identitásúaktól? Szereted, tűröd vagy utálod őket? Beszállsz-e a nagy identitás-háborúba azzal a reménnyel, hogy ha a te identitásod győz, lenyomhatsz mindenki mást? És egyáltalán képesek vagyunk-e tiszteletben tartani mindenki személyes identitását? A biológiai/társadalmi nemmel ellentétben ugyanis a választott nem nincs a pofánkra, fizikai megjelenésünkre írva. Nincs ránk tetoválva, és nem viseljük kitűzőként. Elvárható-e tőlünk, hogy a választott nemet, rasszt, nagyrasszt egyénenként kezeljük? Szóval hányféle klotyónak kell lennie egy intézményben? Láttad A számolás joga című filmet? Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején játszódik. Van benne egy fontos jelenet, amelyben a matematikus csapat vezetője lefeszegeti a fekete nőknek elkülönített vécéről a táblát. Most éppen ott tartunk, hogy a tervezőknek a mindenféle identitást maradéktalanul kiszolgáló klotyó-komplexum köré kellene tervezniük az épületet. Beszélgethetnénk, akár még vitatkozhatnánk is róla. Addig egy feladvány. Tegyük fel, hogy választott identitásom alapján fekete bőrű leszbikus bálnatehén vagyok. Melyik diszkont repülőjáratra vihetem fel ingyen terápiás állatomat, egy rozmárt?